Új gazdálkodási stratégia 2. rész

Törvényi kötelezettség, hogy az új képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül hosszútávú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban rögzítse, meghatározza a célkitűzéseket és feladatokat a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével. Ennek célja, hogy az önkormányzat az ellátott feladatok színvonalát növelje. Meg kell határozni a falu jövőképét, azt, hogy milyen irányba akarunk haladni, mik a kiemelt fejlesztési területek és, hogy mit szeretnénk elérni.

Közmunka-program vagy Szociális Szövetkezet

Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya. A közfoglalkoztatás nettó 54.000.- Ft-ot jelent, de hosszútávon. A szövetkezetnél jelentősen több jövedelmet lehet kifizetni, bruttó 149.000 Ft-ot normál besorolásnál, illetve bruttó 185.000 Ft-ot szakmai besorolásnál, de ezt csak az öt évig tartó állami támogatásból lehet juttatni, utána vagy megszűnik az egész szövetkezet, vagy nyereséges lesz. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy ez az eltelt öt év után fenntartható. A fő kérdés az, hogy melyik forma a hasznosabb, és milyen hatással van a falura nézve foglalkoztatási és jövedelmezőségi szempontból: melyikben tud több ember részt venni.

Közfoglalkoztatás keretében a falu megpróbálta az energianád-termesztést, a drótfonást, a vályogtégla-gyártást, a homoktövis termesztést. Egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a homoktövis-földek jórészt gondozatlanok (pl. Nagypusztánál).

A szociális szövetkezet próbálkozott birkatenyésztéssel, a gyapjú eladásával, de az ágazat megszüntetésre kerül(t). Jelenleg haltenyésztés folyik, esetlegesen kaposvári bolt megépítésével, de az igények, a piacképesség felmérésére nem találtam információt.

A közfoglalkoztatásban bárki részt vehet, míg a Bárdudvarnoki Szociális Szövetkezetnek csak azok lehetnek tagjai, akit az alapítók felvesznek. Az önkormányzati alapfeladatok ellátását (pl. fűkaszálás) jelenleg a Szövetkezet végzi kiszervezett módon. A BM-pályázaton elnyert kotrógép eleve a Szövetkezethez került haszonkölcsönbe. A BM a sikeres közmunka-program elismeréseként 10 millió Ft támogatásban részesítette a falut, az ebből az összegből beszerzett kis- és nagyértékű gépek, egyéb javak (hidraulikus kasza, terepjáró, traktor, pótkocsi, bálázó, aprítógép, a hodály, stb.) 2019 májusában kerültek ingyenesen, 5 évre haszonkölcsönbe a Szövetkezethez. Bár a képviselő-testület tagjai felvetették a rendeltetésszerű használatot (ami kevesebb karbantartási munkát, javítást jelentene) és a pontos leltár kérdését, illetve, hogy a haszonkölcsön csak 2 évre szóljon, a kérdésekre választ nem kaptak, csak annyit, hogy a jelenlegi választások veszélyeztethetik a 9 alapító tag, illetve az azóta csatlakozni engedett 6 tag érdekeit (idézet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből: „…kihúzhatják a talajt alóluk”). A Petörke-tavakat (Petörke II-IV) haszonbérlet formájában, tavanként évi 10.000 Ft-ért – 10 évre előre – szintén a Szövetkezet bérli, és ugyanez vonatkozik a teleltető tavakra, azokat évi 5.000 Ft-ért bérli a szövetkezet, ugyanúgy 2028-ig.

Véleményem szerint minden gazdálkodási forma jó, ha az a falu hosszú távú érdekeit szolgálja (főként, ha ezekre pályázati erőforrást vagy támogatást kapunk), de csak akkor, ha ebben a közösség minden tagja részt vehet. Vállalkozni azonban csak akkor érdemes, ha pontosan tudjuk, mit akarunk, felmérjük a lehetőségeket, és fenntartható gazdálkodást tudunk kialakítani. Mindent kicsiben kell kezdeni, először pl. a támogatott közmunka-program keretében, és ha ott legalább önfenntartóvá válunk, akár külső vállalkozók, szakemberek bevonásával, a hasznos képzési lehetőségek igénybe vételével kitaníttatni tudjuk az ott dolgozókat, akkor léphetünk tovább. A szövetkezeti forma is hasznos, ha az a már legalább nem veszteséges („nullszaldós”) ágazatok fejlesztését, vagy a kistermelők (őstermelők) összefogását jelenti, akiknek a munkáját a beszerzett gépekkel, felszereléssel támogatni tudjuk, illetve a közös értékesítési formával eladhatóvá is tesszük a termékeket.

Ezekre sok példa van, a kosárfonástól kezdve a biotermékek nagybani forgalmazásáig.

Bárdudvarnokon is számos lehetőség adott:

Például, ha a homoktövis termesztéséhez és betakarításához kiképzett munkaerőt teremtünk és léforma mellett kivonatban is értékesítjük, ha a környékben szedett gombát, gyümölcsöt szárítjuk és aszalva áruljuk vagy helyi minőségi lekvárt és pálinkát készítünk.

Ha a rendelkezésre álló zöldhulladékot tényleg aprítjuk és esetleg préseljük, brikettáljuk (pellet), akkor először magunkat tudjuk ellátni (pl. az óvodát, önkormányzatot ki tudjuk fűteni), majd, ha működik, akkor gondolkodhatunk nagyobb formátumban is.

Mindezekhez nem kellenek óriás beruházások, a jelenlegi pályáztatási keretek között kisgépeket be tudunk szerezni (pályázat-figyelés!).