Település-fejlesztés: a jővő útjai

A magasabb szintű szociális gondoskodás mellett a falu infrastrukturális fejlesztése a legfontosabb feladat, hiszen a fenntartható gazdálkodás kialakítása, a turizmus növelése, de még a közoktatási-köznevelési intézmények megtartása, vonzóbbá tétele is a település fejlődésének célját szolgálja.

A település-fejlesztésnek két egymással összefüggő, párhuzamos iránya van:

-        a nagyberuházások: árvízcsúcs-csökkentő – 207 M Ft, ökoturisztikai fejlesztés (ez talán a kilátó?) – 114 M Ft, Petörke Portéka és Szövetkezeti bolt – 100 M Ft, bölcsőde – 100 M Ft, új önkormányzati hivatal – 65-75 M Ft, illetve

-        az alapvető szolgáltatások: aszfaltos vagy köves út, gázcsatlakozás, egészséges ivóvízhálózat, csatorna vagy helyi szikkasztó, patakmeder-kotrás, temető-karbantartás, közösségi épületek megóvása, befejezése és hasznosítása, szelektív hulladékgyűjtés, buszmegállók, játszóterek kiépítése, fejlesztése.

A nagyberuházások esetében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakított létesítmények hogyan hasznosíthatók hosszútávon a falu érdekében, összhangban vannak-e egymással, vagy ezt hogyan lehet megteremteni (illeszkednek-e egy hosszútávú fejlesztési stratégiába), milyen fenntartási, karbantartási költségek keletkeznek, és, hogy a létesítményeket be is tudjuk-e fejezni. Erre azért van szükség, hogy átlássuk azt, hogy csak olyan projektekbe fogjunk bele (függetlenül az éppen felajánlott pályázati forrásoktól), amit végre is tudunk hajtani, és amik szorosan beilleszthetők a falu fejlődésének irányába. Magyarul, hogy:

ne csak belekapjunk az éppen kínálkozó lehetőségekbe, hanem legyen egy határozott irány, ami mentén haladunk, és amit elkezdünk, azt be is fejezzük, majd hasznosítani és fenntartani is tudjuk.

Alapvető szolgáltatások:

1.      Azt tudjuk, hogy aszfaltos út kiépítéséhez különleges pályázatra, illetve annak kiegészítésére van szükség, azonban jó minőségű köves utat az önkormányzatnak minden eszközével kötelessége létrehozni. 

      Nem maradhat fenn az az állapot, hogy mentő, tűzoltó téli vagy sáros időszakban nem tud egyes helyekre eljutni, 

       vagy, hogy a lakosoknak folyamatosan javíttatnia kell az autóit (Olajhegy, Csermány, Bánya Ófalu).

        2018-ban az önkormányzatnak 23 M Ft állt rendelkezésére az útfelújításokra.

A rendesen megépített köves út (tükör készítése, 2-3 réteg különböző méretű kő ledöngölése) már alkalmas lehet a hosszabb távú használatra, az utak karbantartására, téli takarítására. A meglévő aszfaltutakat is hó- és jégmentesíteni kell (pl. Felső-Dadán a 14 %-os emelkedőt), akár lakossági jelzésre (amikor erre szükség van).

2.      Egészséges ivóvízhez jutáshoz mindenkinek joga van. Olajhegyen, Dadán, Nagypusztán, Új-Zsippón ez kiemelt feladat kell, hogy legyen, Zsippón pedig meg kell oldani az önálló vízórák telepítését. A fúrt kutak vízminőségét be kell vizsgáltatni, amennyiben az nem megfelelő, akár kormányzati segítséget kell kérni, vagy pályázati forrást felkutatni a mélyebb fúrás érdekében. Bányán a szűrő cseréjéhez, karbantartásához szakembert kell alkalmazni. Csatorna kiépítése sajnos nem reális, de helyi bio-szikkasztók telepítése talán pályázati forrásból megoldható (főként a Petörke tavak környékén lenne erre szükség).

Nagypuszta esetében meg kell vizsgálni, hogy a település-rész mellett elhaladó gázvezeték csatlakoztatását milyen forrásból lehet megoldani.

3.      A patakmeder-kotrásokat önkormányzati forrásból el kell végezni (erre van gépállományunk), a medreket folyamatosan karban kell tartani, hiszen ezzel jóval nagyobb károkat előzünk meg, mint amibe a karbantartás kerül. A vis major forrás alkalmazása néha segítség lehet, csak éppen ez azon lakosokat nem vigasztalja, akik kárt szenvedtek. A magánterületek előtti árkok tisztítását a jegyzőnek rendszeresen ellenőriznie kell. (Ugyanez vonatkozik az elhanyagolt területek kaszálására, rendben tartására is.)

4.      Az önkormányzat kezelésében lévő területeket rendszeresen kaszálni, a belógó fákat metszeni kell, ennek elmulasztására nem indok, hogy a Szövetkezet tulajdonában lévő halastavak körüli karbantartásra fordítja a Szövetkezet a falu erőforrásait. Bárdudvarnok renden tartása az elsődleges, a vállalkozási tevékenység csak ezután következhet!

Amennyiben egy-egy közterület tisztítását a helyi polgárok összefogással, társadalmi munkával elvégzik, őket legalább minimális költség-térítéssel, de akár csak jó szóval (egy Köszönöm!-mel) támogatni kell.

5.      Bárdudvarnok 42 buszmegálló hellyel rendelkezik, de legalább 6 helyen egyáltalán nincs fedett várakozási hely, sokhelyütt pedig majdnem összedőlnek a fedett megállók (nem beszélve arról, hogy általában az út mindkét oldalára célszerű megállót építeni, hiszen az utasok is két irányban szeretnének haladni, illetve előtte várakozni). Semmi nem indokolja a látványberuházásokat addig, amíg máshol a kisgyerekek esőben, szélben, hóban kénytelenek várakozni. Nagyon jó, hogy Kis-Olajhegy végre buszmegállót kap, de az erre vonatkozó döntést, illetve ennek költségeit közzé kell tenni és meg kell indokolni. Amennyiben rajtam múlik, az nem lesz elképzelhető, hogy Nagypusztán, Csermányban, Nagy-Olajegyen nincs fedett buszmegálló, máshol pedig kétszeres-háromszoros árat fizetünk ki. (A bárdi alsó, a dadai, a lipótfai, a szenbéki, az új-zsippói, a bányai megállókat pedig fel kell újítani.) Az olyan helyeken, ahol van alap (pl. járdasziget), a fedett várakozóhely kialakítása minimális költségráfordítással megoldható!

6.      A temetőket, az azokhoz vezető utakat karban kell tartani. Elhunyt szeretteink végső nyughelyének rendje nem lehet pénzkérdés (és azért ez nem oly költség-igényes, sokszor a jóakarat is elég…) A csermányi harang sorsával, megóvásával szintén foglalkozni kell, ez megint csak a törődésen múlik. A ravatalozóra benyújtott pályázati anyagot közzé kell tenni.

7.      Játszóterek létesítése, a meglévők karbantartása önkormányzati feladat. A játszótér nemcsak a gyerekeknek fontos, hanem a szülőknek is találkozási pontot, beszélgetési lehetőséget biztosít, hogy a kisgyermekes anyák és apák egymással is társaloghassanak, elősegítve ezzel a közösségi élet fejlődését. A szükséges források pályázatokból előteremthetők, de sok helyütt (pl. Bányán) elég lett volna minimális önkormányzati támogatás a megfelelő ingatlan jogi helyzetének rendezésére. Ahogy Lipótfán a helyi lakosok munkájával épült játszótér, úgy ugyanez Bányán is megvalósulhatott volna, ha az önkormányzat tesz valamit a tulajdonviszonyok rendezésére, hiszen a területet és a munkát is a helyiek felajánlották. A bárdi játszótér szépítése az iskolát is segítené, főleg, ameddig a tornaterem lezárva van (de legalább az ivókutat meg kellene nyitni).

8.      Közösségi épületeink, épített emlékeink megóvása a falu egészének érdekét szolgálják! A köztéri szobrok, keresztek számbavételi, nyilvántartása, tervezett karbantartása és megóvása nemcsak közös ügyünk, hanem múltunk megtartásának is záloga. A pusztulóban lévő épületek (pl. a Petörke-vendéglő, a volt református iskola, a bányai Klebelsberg-iskola) múltunk – és jövőnk – egy-egy darabját képezik, ezeket elhanyagolni, az enyészetnek adni nemcsak hiba, de utódaink ellen elkövetett bűn is. Tudom, hogy még az állagmegóvás is iszonyú összeget emészthet fel, de ezt minél tovább halogatjuk, annál többe fog kerülni. Meg kell találni az értelmes felújítás módját, annak forrását, de ez nem lehetetlen, csak legalább foglalkozni kell a hasznosítás lehetőségével (ahogy pl. önerőből alakították ki az edzőtermet a szenbéki épület egy részében – a hasonló kezdeményezések támogatására pedig lehet pályázati forrást találni!).

A Faluház befejezésére is lett volna forrás, ennek véghezvitele kiemelt feladat, hiszen az eleve többfunkciósra tervezett épület egészének hasznosítása az egész falu érdeke!

9.      Minél több helyre kell szelektív hulladékgyűjtőket telepíteni, ahol a kihelyezett konténerek száma nem elegendő, oda újabbakat kell rakni. Amennyiben egy központi önkormányzati helyre (pl. a fűrésztelep háromszögébe) fém hulladékgyűjtő ládát vagy zsákot (fémdobozoknak) helyeznénk ki, ebből még minimális bevétel is keletkezhetne. A helyi kezdeményezésű szemétszedéseket szintén bátorítani, legalább szervezéssel segíteni kell!

10.  A helyi vállalkozók támogatása a nem kihasznált önkormányzati épületek hasznosításával (pl. inkubátor-ház, bérbeadás) – természetesen nyílt, megpályáztatott módon – forrása lehet a település-fejlesztésnek. A helyi iparűzési adó mértékének közös, a helyi vállalkozókkal együttesen kialakított megállapítása szintén komoly bevétel-növekedést eredményezhet, amennyiben erre van az önkormányzattól tárgyaló- és fogadókészség. Egy ATM kiépítése az önkormányzat épületében (pl. a megújított Faluházban) szintén elősegítheti a település fejlődését, a lakos komfortérzetének növelését.

11.  A tartályos biogáz telepítése a cukorgyárból, a zöldhulladék tényleges ledarálása (és nem kidobása), esetleges brikettesítése (pellet-készítés), a melegvíz-forrás bevizsgálása, a fatelepítés a Bárd utcában, a Marófai tó hasznosítása és az esetleges bio-szikkasztók megvalósítása a „Környezetvédelmi javaslatok” témakörében kerül részletesebb kibontásra, amihez ezúton kérek segítséget a falu szakértő lakosaitól!