Új gazdálkodási stratégia 1. rész

Az új képviselő-testület első 6 hónapja alatt el kell készíteni a Gazdasági Koncepciót, ami alapja lesz a későbbi pályázati lehetőségek igénybevételének, amivel kapcsolatban szilárd meggyőződésem, hogy komoly pályázat-figyelő rendszert kell kiépítenünk (erre minden lehetőségünk megvan, márcsak azzal is, hogy aktívan részt veszünk az ezzel foglalkozó helyi szervezetek munkájában), de nem kell minden felajánlott pályázatot elfogadnunk, hanem meg kell vizsgálni, hogy azok valóban hasznosak-e Bárdudvarnoknak.

A Gazdasági Koncepcióban meg kell határozni a falu jövőképét, azt, hogy milyen irányba akarunk haladni, mik a kiemelt fejlesztési területek és, hogy mit szeretnénk elérni. El kell dönteni, hogy az önkormányzat kizárólag gazdálkodási tevékenységgel foglalkozzon, „vállalkozó” legyen, vagy pedig, hogy egy egészséges non-profit orientált tevékenység mellett az itt élő emberekkel, az őket érintő nehézségekkel is foglalkozzon, a megoldásokra több pénzt fordítson (pl. egyszerű buszmegállók építése).

Az biztos, hogy egy előre gondolkodó és gondoskodó önkormányzatnak minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy kihasználja emberi és természeti adottságait, és ezekből megpróbáljon pénzügyi alapot teremteni az alapvető feladatai magasabb szintű ellátásához, de az is biztos, hogy ezt nem feltétlenül nyereség-orientált vállalkozásokon keresztül kell megtennie, hanem olyan apró lépésekben, amik a falu egészének érdekét szolgálják, és rövid távon nem nyereségesek, de kiszámíthatóak és hosszú távon fenntarthatóak.

1.     Petörke-tó és a Petörke Portéka

Cél-orientált pályázatok benyújtásával hosszú távon jól működő turizmust tudunk kiépíteni, ami bevételt és foglalkoztatottságot teremt (lsd,: Turisztikai javaslatok). A tó helyi közösségi hasznosításával, programok szervezésével, azok megfelelő hirdetésével (pl. az áthaladó gyalogos, motoros turizmus bevonzásával – a klubokkal való kapcsolatfevétellel - legalább a piac-napokon, főként a reggelizési újbóli megteremtése esetén) szintén növelni tudnánk a látogatottságot. A Petörke Portéka régi fényének visszaállításával támogatni tudjuk az önkormányzat és a helyi kisvállalkozások által előállított termékek, valamint a kiskertekben megtermesztett zöldség-gyümölcs értékesítését (a Szövetkezet keretén belül működtetett kiskert-program). Az erre a célra 2017-ben megnyert (aláírt) 100 millió forintos TOP projekt megfelelő hátteret tud nyújtani, főként, ha az ebből felépítendő Szövetkezeti Bolt létesítését megfelelően átgondoljuk. A „Petörkét” a régi piacok mintájára egyfajta közösségi hellyé, fórummá lehet fejleszteni, ahol a polgárok legalább kéthetente találkozhatnak, és a polgármesterrel együtt megbeszélhetik ügyes-bajos dolgaikat. De ennek már semmi köze a gazdálkodási programhoz, vállalkozásokhoz, haszonhoz – ez csak annyi, hogy jó élni ebben a faluban…

2.     A helyi adók és azok tényleges beszedése

Mivel az önkormányzatok csaknem egyetlen helyi bevétele az ingatlanadó (kommunális és építményadó) és a gépjárműadó („súlyadó”), ezek pontos nyilvántartása és beszedése alapvető érdek. Idézet a Bárdudvarnoki Közös Önkormányzati Hivatal 2018. évi Éves ellenőrzési jelentéséből:

„Bárdudvarnok Község Önkormányzata 2017. december 31-én fennálló 30.360.279.- Ft összes bruttó adóhátralékából az adó zárási összesítő alapján … 11.695.203.- Ft értékvesztést kellett elszámolni, amelyből az év végi, összes nettó adóhátralék 18.665.076.- Ft. A bruttó hátralékból 9.327.176.- Ft a csak 2018-ban esedékes adókövetelés összege, ezáltal a a tényleges bruttó hátralék 2017. december 31-én 21.033.103.- Ft volt.

Az Önkormányzat adóhatósága a 2017. évben nem tett intézkedést a helyi adó-hátralék behajtására.”

Ezek nagyon nagy számok. Tudjuk, hogy az Önkormányzat sok mindent megpróbált, hogy állandó adóügyi tisztviselőt próbáljon alkalmazni, és, hogy az önkormányzat dolgozói mindent megtesznek a helyzet kezelésére, de az adókivetések még mindig erősen pontatlanok.

A magas színvonalú munkát végző önkormányzati dolgozók megtartásának érdekében, hiszen itt nemcsak a lakossággal való jó együttműködés, barátságos ügyintézés a cél, hanem 10 millió forintok közösségi hasznosítása is, a következőket tervezem:

-           atipikus munkavégzés, (nem kötött munkarend) de legalább a törzsidő bevezetését, és/vagy

-          VPN-kliens alapú távmunka, otthoni munkavégzés megvalósítását. (Mely egyben család barát munkavégzés is, hiszen nem követeli meg az állandó jelenlétet)

Meggyőződésem, hogy az önkormányzati munkahelyek vonzóvá tételét, valamint a lakosság egészét érintő, XXI. századi ügyfélbarát önkormányzat kialakítását nem elsősorban új hivatal építésével, hanem a már meglévő erőforrások jobb kihasználásával, az új technikai lehetőségek és eszközök alkalmazásával lehet elérni. Az önkormányzati képviselők és a polgármester személyes elérhetősége mellett (pl. a Petörke-portékán, vagy a nyilvános képviselő-testületi üléseken, vagy az évente többször megrendezendő és időben meghirdetett közmeghallgatáson) alkalmazni kell a közösségi médiát is mint gyors kapcsolattartási eszközt, ezzel is tehermentesítve a munkatársakat, valamint meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, hogy más – ugyan gazdagabb – önkormányzatokhoz hasonlóan meg lehet-e teremteni a magánbiztosítási szolgáltatások bevezetését mint megtartó erőt.

3.     Az Önkormányzat fenntartási költségeinek „lefaragása”

Bár a tervezett új, önkormányzati tulajdonú épületek beruházási költségeit állami forrásból, pályázatokból tudjuk finanszírozni, azért ne felejtsük el: a mai világban semmit sem adnak ingyen. Az ingatlanokat nekünk kell megvennünk, az építési terveket nekünk kell kifizetnünk, egyes alapberuházásokat nekünk kell elvégeznünk, majd ezen épületek fűtése, takarítása, karbantartása, felújítása szintén az Önkormányzat feladata marad. Csak 2018. első 9 hónapjában 4,5 M Ft-ot tervezésre, 1 M Ft-ot belső tervekre (Szövetkezeti rétesező), 7 M Ft-ot pedig egyéb beruházásra, illetve dokumentációkra költöttünk. Ehhez jönnek még az ingatlanok vásárlásának költségei. Mindeközben van egy amúgy is kifűteni, fenntartani, karbantartani szükséges többfunkciósra tervezett, de befejezetlen Faluházunk, ami olyannyira kihasználatlan, hogy már magánvállalkozásra is bérbe adjuk.

A honlap karbantartására több tízezer forintot fizetünk havonta. Egy átláthatóbb, nagyobb információ-tartalmú, szebb és költségmentes önkormányzati honlap kialakítása a célom. Az erdészeti szakirányítás 80.000 Ft/hó, az éves beszámolók megtétele szükséges lesz.

4.     A Magyar Államkincstár (MÁK) Ellenőrzési jelentése (2018) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése (2017)

A MÁK Jelentés az Önkormányzat működését akadályozó jelentős hibákat nem tárt fel. Megállapította azonban, hogy – többek között – az Önkormányzat a reprezentációs kiadások, valamint a gépjárművek igénybevételének szabályzatával nem rendelkezik, valamint, hogy a rendelkezésre álló vagyon kezelésének szabályait nem határozta meg.

A Jelentés feladatul szabta meg továbbá a vagyonrendelet megalkotást.

Az ÁSZ jelentés javasolta, hogy a polgármester intézkedjen a vagyongazdálkodási szabályok meghatározása érdekében a jogszabályoknak megfelelő rendelet megalkotására.

Az Önkormányzati vagyonleltárról szóló kimutatást nem sikerült beszereznem.