Még Egyszer a Szociális Szövetkezetről
TÉNYEK ÉS JAVASLATOK
A
BÁRDUDVARNOKI SZOCIÁLIS
SZÖVETKEZETTEL
KAPCSOLATBAN
Elsőként szögezzük le, hogy a szociális szövetkezeti forma nagyon hasznos lehet egy település
számára, elősegítheti a fejlődést és a falu gazdasági önállósodását, a
helyi termékek felhasználását és hasznosítását, és mindezek mellett munkát is
teremthet.
De csak akkor, ha ez a gazdálkodási forma átgondolt, a
megkezdett ágazatok gazdaságilag megfontoltak, van hozzá szaktudás, illetve
felmérésre került, hogy mi az, amire szükség van és mi az, ami a falu számára –
legalább hosszútávon – hasznot hajthat. Ha egy szociális szövetkezet a
rendelkezésre álló 3 év alatt nem lesz legalább önfenntartó (nullszaldós), akkor
a ráfordítás, az állami támogatás csak kidobott pénz, főként, ha a szigorú
szabályok miatt visszafizetési kötelezettség is keletkezik.
A települések egy részének vezetői ezért sem mertek ebbe
belevágni, és maradtak a bevált és szintén támogatott közfoglalkoztatásnál.
A Bárdudvarnoki Szociális Szövetkezet által benyújtott
„Zöldterület karbantartási és földmunkák” című pályázat (ami sajnos nem található
meg) 52.500.000.- Ft vissza nem
térítendő támogatásban részesült, azzal a kikötéssel, hogy
-
7 főt munkaviszonyban foglalkoztat, illetve
-
a 7 főt a projekt befejezése után 1,5 évig
továbbfoglalkoztatja.
Amennyiben a Szövetkezet ezen feltételeket nem teljesíti,
a támogatás összegét kamatokkal együtt köteles visszafizetni.
A projekt 2017.
10. 01-jétől 2020. 09. 30-ig tart. A Szövetkezet általi
továbbfoglalkoztatási kötelezettség (fenntartási időszak) 2020. 10. 01-jétől 2022. 03. 31-g tart.
A Szövetkezet célja (többek között)
-
a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára
munkafeltételek teremtése,
-
Bárdudvarnok szolgáltatásainak fejlesztése.
A Szövetkezet a nyitott tagság elve szerint működő, pártok számára
támogatást nem nyújtó szervezet.
A Szövetkezet tagjainak kötelessége, hogy
-
részt vegyen a Szövetkezet tevékenységében (munkaszerződéssel vagy önkéntes
közreműködőként), és
-
védje a Szövetkezet vagyonát.
Ezek a feltételek részben teljesülnek, mivel számos
szövetkezeti tag nem vesz részt személyes közreműködéssel a Szövetkezetben.
A Szövetkezet a vállalkozási tevékenység eredményét
részben felosztja a tagok között (a tag alapvető joga, hogy részesedjen a
gazdálkodás eredményéből).
A Szövetkezetnek jelenleg Bárdudvarnok községen és a
Máltai Szeretetszolgálaton kívül 16 természetes személy tagja van. Ebből
-
1 fő a jelenlegi polgármester,
-
4 fő a jelenlegi testület tagja,
-
3 fő egy képviselő-jelölt és családja,
-
1 fő egy volt önkormányzati alkalmazott (a volt
pályázatíró), illetve
-
1 fő egy önkormányzati foglalkoztatott.
A szövetkezeti tagok titkos szavazással igazgató elnököt
választanak (jelenleg a polgármestert), aki felett a munkáltatói jogokat
Bárdudvarnok község által delegált tag gyakorolja (a dokumentumokból nem derül
ki, hogy melyik tag látja el ezt a feladatot), aki az igazgató elnök és a
Bárdudvarnoki Szociális Szövetkezet, illetve harmadik személyek közötti
szerződéseket is aláírja (?).
Ha itt elvesztették a fonalat, akkor a hiba nem az Önök készülékében van…
Az egyetlen elérhető szerződést a falu és a Szövetkezet
között (a Petörkei tavak haszonbérletéről) nem a Szövetkezet vezetője és a község
vezetője írta alá (mivel ugyanaz a személy legalább egy szerződésben nem
képviselhet két külön érdeket), de nem is a polgármester helyettese (ami a
logikus lenne), hanem a képviselő-testület egy tagja, de testületi felhatalmazás
nem lelhető fel. A 10 M Ft-os BM támogatásból vásárolt gépek szintén ingyenes
haszonkölcsönbe kerületek a Szövetkezethez, de erről szerződés nem található,
bár a képviselő-testület 2018. 08. 23-án felhatalmazta a polgármestert, hogy
írja alá a haszonkölcsön szerződést az Önkormányzat és a Szövetkezet között,
tehát a polgármester és a polgármester között.
Polgármester úr tájékoztatása szerint a Szövetkezet
részben önköltségi áron, részben piaci alapon vállal munkát a falu részére. A
gépek javíttatását, üzemanyag-ellátását a Szövetkezet mint kölcsönbevevő
fedezi.
A 2018. évi adatok szerint a Szövetkezet jegyzett tőkéje
220.000.- Ft, aminek – tekintve a 16 tagot és 2 jogi személyt – 360.000.-
Ft-nak kellene lennie (20.000.- Ft/tag). A 2018-as mérlegből az is kitűnik,
hogy a Szövetkezet kiadásai magasabbak, mint a bevételei.
Érdekes adat, hogy míg 2017-ben 1 fő szellemi és 6 fő fizikai alkalmazottja
volt a Szövetkezetnek, 2018-ban már 7 fő szellemi alkalmazott és 1 fő fizikai
alkalmazott volt.
J a v a s l a t o m :
Mint fentebb írtam, a szociális szövetkezeti forma egy remek kitörési
lehetőség lenne, ha azt máshogyan is használnánk:
A sok pénzbe kerülő, szakértelmet (1 fő szakértő nem
elég), piaci felmérést, üzleti és gazdálkodási tervet igénylő, konkurenciával
és alacsony fogyasztói igénnyel bíró halgazdálkodást át kellene gondolni, hogy
nehogy ugyanolyan zsákutca legyen, mint
az energianád, a vályogvetés, a drótfonás, a berkenye, a homoktövis, a
birkászat.
Ehelyett a
Szociális Szövetkezetet valóban nyitottá kellene tenni, bevonva a
szállásadókat, őstermelőket, kistermelőket, piacosokat, húsfeldolgozókat,
gombagyűjtőket, gyümölcs, illetve gyógy- és fűszernövény-termelőket. A
szállásadókat és kistermelőket nem adóztatni kell, hanem tevékenységüket
segíteni szükséges. Különböző ágazatokat
kell létrehozni a felsoroltak alapján, a Szövetkezetnek őket kell
összefognia, egy könyvelőt, bérszámfejtőt, takarítóbrigádot, sofőrt, stb.
alkalmazva. Az Önkormányzatnak és a Szövetkezetnek pályáznia kell a szükséges
eszközök, pl. buszok beszerzésére, amivel a turistákat szállítani lehet a
szálláshely és a turisztikai látványosságok (épített emlékek, strand,
erdőtúrák), valamint a gasztronómiai érdekességek (disznóvágás, birkasütés,
Petörke-piac, stb.) között. A rendelkezésre álló természeti szépségek és a
vállalkozók által megteremtett értékeket kell kihasználni, hiszen azok már
megvannak, ezekbe még (már) pénzt sem kell fektetni. A vendég pedig olyan,
hogyha a szép szállás mellé csomagban kap helyi pálinkát, feldolgozott helyi
zöldséget, gyümölcsöt, minőségi húskészítményt, esetleg bio gyógynövényt,
fűszereket, akkor azt meg fogja fizetni, mert otthon elmondhatja, hogy egy kis
zselici faluban járt, ahol mindenféle helyi termékkel traktálták, amikből még
haza is vihetett! Már meg van oldva a reggeli, amíg a Vendéglőt meg nem
építjük.
A munkaerő alkalmazásáról nem is beszélve, és így már nem
lenne irreális a továbbfoglalkozatási kötelezettség, hiszen takarítóra,
karbantartóra, kertgondozóra, sofőrre, idegenvezetőre, túravezetőre, éttermi
alkalmazottra (szakácsra, cukrászra, konyhalányra, pincérre) mindig szükség
lenne.
És mindez nem kerül semmibe, a szakértelem
megvan, a természeti értékek megvannak, az elinduláshoz semmilyen százmilliók
nem kellenek. Természetesen igénybe kell venni a sok-sok támogatást a vidék- és
falufejlesztésre, de úgy, hogy abból ne egy üres „szövetkezeti” bolt, illetve
szép kilátó legyen, hanem valódi fejlesztés, a meglévő értékek kihasználása
valósuljon meg. Ha csak a 100 millió forintos „Petörke Portéka és Szövetkezeti
Bolt nyitása”, valamint a 114 millió forintos „ökoturisztikai fejlesztés”
projekteket nézzük, 214 M Ft-ból itt egy
jól működő kis édenkertet tudnánk létrehozni, vendéglővel, turistabuszokkal,
kulturális és komolyzenei programokkal, kórusművek előadásával a gyönyörű
műemlék-templomunkban, a szakrális turizmus fejlesztésével (amennyiben az
Önkormányzat ezt pl. egy zárt strand kiépítésével segítené), színházzal a
birkahodályban, könnyűzenei koncertekkel, a szennai átmenő-forgalom
megállításával, motoros- és régiautós fesztiválok szervezésével, télen
korcsolyapálya kiépítésével, disznóvágással, egyszóval igazi falusi turizmussal.
Mondhatjátok, hogy ez csak álmodozás, nem lehet, meg
nincs pénz, meg az is elfogyott, de legalább ezeket közösen át kellene
gondolni, és megpróbálni megvalósítani.
Ne csak irigyeljük Patcát, Szilvásszentmártont, Szennát, hanem tegyünk
valamit azért, hogy Bárdudvarnok is rákerüljön a zselici turizmus térképére és
ebből az itt lakók szintén nyerjenek, nemcsak anyagi, hanem szellemi és
közösségi formában is.
